Csak szólok, hogy ezen a héten nem lesz beszámoló és valószínűleg a következőn sem. A következő szorgalmi időszak kezdete előtt (febr. 9.) azonban igyekszem pótolni a lemaradást, a kiválasztott könyvek már megvannak.

Életem eddigi legbénább vizsgaidőszakában csücsülök és csak azért imádkozom, hogy végre vége legyen. A jó kedvemmel már másfél hete nem találkoztam, szerintem az életkedvemmel nyaral valahol a Bahamákon. Legalább nekik jó.

Pontosan működik a vizsgaidőszak-szindróma, szívesebben mosogatnék, mint tanulnék (vagy szívesebben írok blogot, aminek abszolút semmi értelme).

Najó, ez már kóros munkakerülés. Abbahagyom.

Csak még annyit, hogy NYÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.